2012.05.27. 06:15
Alfa P3 - az első igazi együléses versenyautó
Vittorio Jano 1932-ben újra egy nagyszerű versenyautót adott a világnak. Az Alfa Romeo Type B, alias P3, amely kecses, elegáns és mindenekelőtt roppant gyors volt és mérföldkőnek számított a versenyautó építésben. Ez volt az első "monoposto", azaz együléses versenyautó, ahol már elhagyták a szerelő ülését és csak a pilóta foglalhatott benne helyet.
Az autó számos technikai újítást tartalmazott, mint például a sebességváltó kimeneténél elhelyezett differenciálmű és a V alakban elrendezett két kardántengely, melyek a hátsó kerekeket hajtották. A kedvezőbb súlyelosztás érdekében Jano elhagyta a szerelő ülését és a vezető pozícióját középre helyezte. A meghajtásról egy soros nyolcas, dupla kompresszoros, két vezérműtengelyes 2,6 literes motor gondoskodott, és a legjobb versenyautónak számított a 30-as évek elején. A pilóták egyszerűen imádták, mert rendkívül kezes volt és könnyű vezetni. 1932 nyarán a monzai pályán győzelemmel mutatkozott be a P3-as, mely a kor legkiválóbb versenyzőinek kedvencévé vált. Olyan nagyságok versenyeztek vele, mint Rudolf Caracciola, Tazio Nuvolari, Louis Chiron és Mario Tadini. Összesen 15 darab készült belőle és a típus 29 győzelmet szerzett, 1932-ben például az össze nagy Grand Prix megnyerte a P3-as. Az utókornak megmaradt néhány példányért csillagászati összegeket kérnek. Legutóbb 5,6 millió dollárért kelt egy Alfa Romeo Tipo B!
1932 végén az Alfa Romeo állami kézbe került, az I.R.I. (Ipari Újjáépítési Intézet) vette át a cég irányítását, és nemsokkal később bejelentették a versenyzéstől való visszavonulást. A milánói autók a Scuderia Ferrari kötelékében folytatták a versenyzést. Az 1934-ben bevezetett új szabályok és a német istállók térnyerése azonban véget vetett a P3-as sikerszériájának. 1935-ben a P3-ast teljesen átépítették. Az autó elől. hátul független felfüggesztést kapott és egy 3,8 literV12-es z évek folyamán egyre erősebb hajtóműveket építettek a járgányba, úgyhogy a végén már egy 3,8 literes 330 LE-s erőforrás dohogott a masina orrában, de ez is kevés volt a náci birodalom csodamasinái ellen.
A P3-as különösen Tazio Novulari kezében volt "gyilkos" fegyver. A "Mantovai Ördög" annak ellenére sikeres tudott lenni a P3-sal, hogy a vörös masina lóerőhátrányban volt a Mercedes-Benz és az Auto Union rakétáival szemben. A nürburgringi szenzációs győzelme ékes példája volt a vezetői tudás hatalmának.
Az Alfa Romeo P3 (Tipo B) műszaki adatai:
Gyártási év: 1932–1934
Motor: 8 hengeres, soros, hengersoronként egy-egy kompresszorral
Hengerűrtartalom: 2654 cc (1932)
Max. teljesítmény: 215 LE, 5600 fordulat/percnél
Végsebesség: 232 km/h
